Ukrajna EU-tagsága: akik leghangosabban támogatják, azokra is súlyos csapást jelentene

„Magyarország népszavazást tervez tartani Ukrajna jövőbeli uniós tagságáról. Én pedig kíváncsi lennék egy népszavazás eredményére az EU-ban Orbán-féle Magyarország tagságáról” – ezekkel a szavakkal kommentálta márciusban Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a magyar kormány azon kezdeményezését, amely szerint véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós csatlakozásáról. Az, hogy a magyar embereket is megkérdezzék a csatlakozásról, nem igazán fogadta be sokak gyomra Európában és leginkább Lengyelország van a kezdeményezés ellen. 

A Donald Tusk vezette lengyel kormány az egyik legfontosabb uniós szövetségese Kijevnek és az egyik leghangosabb követelője annak, hogy Ukrajnát vegyék fel az Európai Unióba. A kormányfő már többször kijelentette, hogy Ukrajnának minden segítséget meg kell adni az Oroszország elleni harcban, hiszen véleménye szerint a lengyel nemzet és a lengyel állam biztonsága is kockán forog. 

Hadsereg és atombomba

Sőt, a biztonságuk érdekében attól sem riadna el Tusk, hogy atombombát telepítsenek az országába. Erről Franciaországgal készül majd tárgyalni a közeljövőben. Mint kiemelte: Ukrajnát is azután támadta meg Oroszország, hogy Kijev lemondott a nukleáris arzenáljáról.

Tusk miniszterelnöksége alatt már többször is találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mind Kijevben, mind pedig Varsóban. Januárban a lengyel fővárosban ültek össze és közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben Lengyelország ismét kiállt Ukrajna EU-csatlakozása mellett. 

Mint fogalmaztak: Varsó rendkívül fontosnak tartja, hogy Ukrajna minél előbb beléphessen az európai kereskedelembe és a határokon átívelő szabad munkaerőáramlást is elősegítenék. A lengyel kormányfő akkor is leszögezte, hogy országa soros elnöksége alatt mindent meg akar tenni, hogy minél hamarabb előregördítsék a csatlakozási tárgyalások megkezdését. 

Félve a békét

Tuskék tehát teljes mellszélességgel állnak ki Ukrajna csatlakozása mellett, elsősorban az oroszoktól való félelmükre hivatkozva. Arról viszont már kevésbé esik szó, hogy ennek a lépésnek milyen beláthatatlan következményei lennének. Magyarország mellett ugyanis Lengyelország ugyanolyan vesztese is lehetne Ukrajna EU-tagságának. 

Arról már a sorozat előző részében is beszámoltunk, hogy Lengyelországnak miért éri meg a háború folytatása. Ők fogadták be ugyanis az egyik legtöbb menekültet a háború kitörése óta, több mint egymillió főt. Közülük mintegy 400 ezer ember munkába is állt Lengyelországban, amely a GDP-jéhez is jelentősen hozzájárult, a Deloitte becslései szerint 0,7 és 1,1 százalék közötti teljesítménnyel. Lengyelországban régóta komoly problémákat okoz a munkarőhiány, sok cégvezetésben pedig már előre rettegnek, mi lesz, ha véget érnek a harcok és hazamennek a dolgozók. 

Egyrészről tehát Lengyelország jelenleg előszeretettel használja az ukrán munkásokat, ameddig a háború tart és Tuskék abban is reménykednek, hogy az uniós csatlakozással a most ott dolgozók egy nagyobb hányadát vissza tudják majd csábítani. Varsóban tehát elsőkörben az előnnyel foglalkoznak, a hátrányokat pedig figyelembe sem veszik. Pedig azokból is lenne bőven. 

Súlyos következmények

Vegyük csak például a mezőgazdaságot. Lengyelország szintén jelentős támogatást kap a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból, amelyek innentől javarészt Ukrajna felé áramolnának. A kohéziós források ugyanis az egy főre jutó GDP arányában oszlanak el, amely alapján jelenleg Bulgária az unió legszegényebb tagországa. Ukrajnában viszont még rosszabb az életszínvonal. Ez alapján tehát a források főleg Kijevnek jutnának, Lengyelország pedig elesne ezen bevételektől. 

Lengyelország, Magyarországhoz és Ukrajnához hasonlóan jelentős mértékben állít elő élelmiszert. Csak 2023-ban 51,8 milliárd euró értékben exportált külföldre élelmiszertermékeket Lengyelország, amelynek jelentős része az Európai Unióba, főleg Nyugatra, Németországba, Hollandiába, Franciaországba és Olaszországba áramlott. 

Noha Brüsszel igyekezett elősegíteni az ukrán élelmiszerek Európába áramlását, a teljesen szabad behozatalból Magyarország mellett Szlovákia és érthető módon Lengyelország sem kért. Ennek ellenére 2023-ban 22,8 milliárd eurónyi élelmiszert exportált Ukrajna az EU-ba, azaz kicsivel kevesebb, mint a felét annak, amit Lengyelország termelt. Mindezt korlátozások mellett. 

Lengyel szakértők szerint az országnak nem is lenne esélye többé az ukrán árakkal versenyezni, sokkal inkább a minőségre lesz érdemes rámenniük a lengyelországi termelőknek. Ez viszont további beruházásokat igényel, amelyre épp a fentebb említett okok miatt egyre szűkebb kerete lesz a lengyeleknek, hiszen elesnek az uniós forrásoktól. Ráadásul méretben sem tudják felvenni a versenyt a gigantikus ukrán mezőgazdasági cégekkel. Varsóban furcsamód elfelejtették már, hogy korábban a lengyel gazdák rendszeresen tüntettek az ukrán gabonaimport ellen. 

A lengyel gazdák most sincsenek elragadtatva a csatlakozás ötletétől. Néhány napja a tygodnik-rolniczy.pl cikke számolt be egyikük véleményéről, aki Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosának szavaira reagált, mely szerint nem kell tartani Ukrajna belépésétől, mert az csak előnyökkel jár. Damian Murawiec, a fiatal gazdák mozgalmának egyik tagja úgy véli: már eleve meg van kötve a kezük a különböző uniós szabályok által, milyen gépeket és felszereléseket vásárolhatnak, ilyen szabályok pedig nincsenek Ukrajnában. 

– tette fel a kérdést.  

Van, amiben azért a lengyelek is látják, nem árt az óvatosság

Feltehetően Ukrajna is érzi, hogy leginkább a lengyelek állnak mellettük, ezt pedig ki is akarják használni. Március végén láttak napvilágot olyan hírek, mely szerint Ukrajna súlyos gazdasági visszaeséstől tart, ha nem sikerül tető alá hozni egy új kereskedelmi megállapodást az unióval. Ebben pedig a soros elnök lengyeleket szeretnék felhasználni. Ugyanakkor Varsóban már úgy látják, hogy épp a fentebb említett hazai vélemények, illetve a politikai okok miatt is kockázatos lenne bolygatni a témát. A Portfolio írt arról, hogy Donald Tusnak nem jó az időzítés, hiszen májusban államfőválasztást tartanak az országban és egyelőre nem biztos a Tusk-jelölt győzelme. Sőt.